Törvényes öröklés
Az öröklés szabályozása a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) hetedik könyve szabályozza, ennek értelmében megkülönböztetünk törvényes öröklést és végintézkedésen alapuló öröklést. A két típusú öröklés között az alapvető különbség az, hogy az örökhagyó halálát megelőzően végintézkedett, vagy sem. Amennyiben az örökhagyó a halálát megelőzően nem végintézkedett (a teljes hagyatékáról), akkor reá a törvényes öröklés rendje vonatkozik, amennyiben hagyott, úgy reá a végintézkedésen alapuló öröklés rendje vonatkozik.
Jelen tájékoztató a törvényes öröklés szabályozását kívánja górcső alá venni. A Ptk. a törvényes öröklés esetébe taxatíve felsorolja az öröklési sorrendet. A főszabály az, hogy a vérrokonok örökölnek. (kiv.: házastárs, élettárs)
Sorrend:
- Örökhagyó leszármazója, gyereke
- Házastárs a leszármazókkal együtt örököl
- Házastárs szülőkkel örököl
- Házastárs egyedül örököl
- Szülők öröklése
- Szülő és a szülő leszármazójának öröklése
- Nagyszülők öröklése
- Déd-, ükszülők öröklése
- Állam
1.) Leszármazók öröklése
Kizárólag a leszármazók csak abban az esetben örökölnek, ha nincs házastárs. Ebben az esetben a leszármazók egyenlő arányban örökölnek. Abban az esetben, ha valamelyik leszármazó kiesik az örökségből, úgy a kiesett leszármazóra eső örökrészt annak leszármazói fogják egyenlő arányban örökölni.
2.) Házastárs öröklése leszármazó mellett
A házastárs a leszármazókkal együtt akkor örököl, ha az örökhagyónak van élő leszármazója, ebben az esetben a házastárs holtig tartó haszonélvezetet örököl (özvegyi jog) az örökhagyóval közösen használt lakáson és ahhoz tartozó berendezési, felszerelési tárgyakon. A hagyaték további vagyontárgyain a házastársat egy gyermekrésznyi hagyaték illeti meg.
3. Házastárs öröklése szülő mellett
Abban esetben kerülhet szóba az öröklés ezen fajtája, ha az örökhagyónak leszármazója nincs, vagy nem örökölhet, ekkor az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
A további vagyontárgyak esetében a házastárs a felét örökli, míg a másik felét az örökhagyó szülei öröklik egyenlő arányban.
Abban az esetben, ha az örökhagyó szülei közül valamelyik kiesik, úgy a kiesett szülő örökrésze a másik szülőt illeti meg.
4. Házastárs egyedüli öröklése
Abban az esetben, ha az örökhagyónak nincs leszármazója és élő szülője sem, vagy nem örökölhetnek, ekkor az örökhagyó házastársa egyedül örököl.
5. Szülő és a szülő leszármazójának öröklése
Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.
Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.
Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.
6. Nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése
Ha leszármazó, házastárs, szülő, szülőtől leszármazó nincs, akkor egyenlő részben örökölnek az örökhagyó nagyszülei.
7. Állam öröklése
Az Állam abban az esetben örököl, ha az örökhagyónak nincs élő sem le-, és sem felmenő hozzátartozója
7. Élettárs öröklése
Az élettárs nem örököl.