Csalás
Csalás
A csalás bűncselekmény bűntettét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 373. szakasza szabályozza. Jelen bejegyzés célja, hogy laikusok számára érthető rövid összefoglalót adjon.
Kezdjük is rögtön azzal, hogy a Btk. hogyan szabályozza a csalást bűncselekményét:
„373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”
A csalás a vagyon elleni bűncselekmények között kerül szabályozására, tehát a csalást ingó-, ingatlan vagyontárgyakra, vagy vagyonjogi viszonyra lehet elkövetni.
Az elkövetési cselekmény két fázisú, amelynek az első fázisa az elkövető által kifejtett tévedésbe ejtés, vagy tévedésbe tartás, míg a második fázisa a „sértett” (passzív alany) által megvalósított vagyoni tartalmú rendelkezés (jogügylet) megtétele, amelynek következtében a kár bekövetkezik.
Fontos eleme a törvényi szabályozásnak a tévedésbe ejtés, tévedésben tartás (első fázis) cselekmény, de mit is jelentenek ezek a magatartások?
Tévedésbe ejtés: a valótlanság tényként való feltüntetése, vagy a valóságos tény elferdítését jelenti az elkövető által. A tévedésbe ejtés esetén tehát az elkövető idézi elő a téves képzeteket a valóság tekintetében. (pl. becsapja)
Tévedésbe tartás: ebben az esetben az elkövetőnek nincs szerepe a tévedés kialakulásában, ámde a sértett tévedését az elkövető nem oszlatja el, sőt, a sértett tévedését felismerve kihasználja azt. (pl. 1. az elkövető a pénztárnál 10 ezressel fizet, de a pénztáros 20 ezerből ad vissza és ezt az elkövető felismerve nem szól a pénztárosnak, hogy elszámolta magát. Pl. 2. A bérbeadó a bérleti szerződés lejárta után is felveszi a tévedésből továbbra is átutalt bérleti díjakat: habár a szerződés megszűnésével tisztában van, a felvilágosítást elmulasztja)
A cselekmény második fázisa az, hogy az első fázisban említett cselekmény hatására kár következzen be. Tehát a kár a tévedésbe ejtő, vagy tévedésben tartó magatartással összefüggésben következik be a sértettnél (passzív alany), de akár harmadik személynél is bekövetkezhet a kár. A kár, csalás esetében magában foglalja a bűncselekménnyel a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést, illetve az igénybe vett ellenszolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. A Btk. szerint ilyennek minősülhet a szállodai szoba fizetés nélküli igénybevétele, lakásbérlet esetén a bérleti díj megfizetésének elmulasztása, amennyiben a jogtalan haszonszerzési célzat, illetve a megtévesztő magatartás is bizonyítható.
A továbbiakban álljon itt néhány példa a csalás elkövetésére:
1.) Az elkövető hirdetések feladása útján jelentkezési díj ellenében munkaközvetítésre ajánlkozik és megrendeléseket vesz fel anélkül, hogy a munkaközvetítésre módja, lehetőssége és szándéka lett volna (BH1998.10)
2.) Az elkövető a jogellenesen beszerelt távbeszélő vonalat ellenszolgáltatás nélkül használja és ezáltal a szolgáltató üzemnek kárt okoz (BH1997. 572.)
3.) Az elkövető a kölcsönösszeg fejében magas kamatot ígért, holott a kölcsönök felvételének időpontjában az összegek visszafizetésének a reális lehetősége - általa is tudottan - nem állt fenn. Önmagában a visszafizetés elmulasztása azonban a tényállásszerűséget még nem alapozza meg (BH1999. 104.).
4.) Büntető jogilag nem felelős azonban a használatcikk-kereskedő, aki - tévedésbe ejtés nélkül - jóval értéken alul vásárolja meg az árut (BH1983. 392.).