Menu
HU | ENG

Csalás


Csalás

Csalás

 

A csalás bűncselekmény bűntettét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 373. szakasza szabályozza. Jelen bejegyzés célja, hogy laikusok számára érthető rövid összefoglalót adjon. 

 

Kezdjük is rögtön azzal, hogy a Btk. hogyan szabályozza a csalást bűncselekményét:

 

„373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”

 

A csalás a vagyon elleni bűncselekmények között kerül szabályozására, tehát a csalást ingó-ingatlan vagyontárgyakra, vagy vagyonjogi viszonyra lehet elkövetni. 

 

Az elkövetési cselekmény két fázisú, amelynek az első fázisa az elkövető által kifejtett tévedésbe ejtés, vagy tévedésbe tartás, míg a második fázisa a „sértett” (passzív alany) által megvalósított vagyoni tartalmú rendelkezés (jogügylet) megtétele, amelynek következtében a kár bekövetkezik

 

Fontos eleme a törvényi szabályozásnak a tévedésbe ejtés, tévedésben tartás (első fázis) cselekmény, de mit is jelentenek ezek a magatartások?

 

Tévedésbe ejtés: a valótlanság tényként való feltüntetése, vagy a valóságos tény elferdítését jelenti az elkövető által. A tévedésbe ejtés esetén tehát az elkövető idézi elő a téves képzeteket a valóság tekintetében. (pl. becsapja)

 

Tévedésbe tartás: ebben az esetben az elkövetőnek nincs szerepe a tévedés kialakulásában, ámde a sértett tévedését az elkövető nem oszlatja el, sőt, a sértett tévedését felismerve kihasználja azt. (pl. 1. az elkövető a pénztárnál 10 ezressel fizet, de a pénztáros 20 ezerből ad vissza és ezt az elkövető felismerve nem szól a pénztárosnak, hogy elszámolta magát. Pl. 2. A bérbeadó a bérleti szerződés lejárta után is felveszi a tévedésből továbbra is átutalt bérleti díjakat: habár a szerződés megszűnésével tisztában van, a felvilágosítást elmulasztja)

 

A cselekmény második fázisa az, hogy az első fázisban említett cselekmény hatására kár következzen be. Tehát a kár a tévedésbe ejtő, vagy tévedésben tartó magatartással összefüggésben következik be a sértettnél (passzív alany), de akár harmadik személynél is bekövetkezhet a kár. A kár, csalás esetében magában foglalja a bűncselekménnyel a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést, illetve az igénybe vett ellenszolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. A Btk. szerint ilyennek minősülhet a szállodai szoba fizetés nélküli igénybevétele, lakásbérlet esetén a bérleti díj megfizetésének elmulasztása, amennyiben a jogtalan haszonszerzési célzat, illetve a megtévesztő magatartás is bizonyítható. 

 

A továbbiakban álljon itt néhány példa a csalás elkövetésére: 

 

1.) Az elkövető hirdetések feladása útján jelentkezési díj ellenében munkaközvetítésre ajánlkozik és megrendeléseket vesz fel anélkül, hogy a munkaközvetítésre módja, lehetőssége és szándéka lett volna (BH1998.10)

 

2.) Az elkövető a jogellenesen beszerelt távbeszélő vonalat ellenszolgáltatás nélkül használja és ezáltal a szolgáltató üzemnek kárt okoz (BH1997. 572.)

 

3.) Az elkövető a kölcsönösszeg fejében magas kamatot ígért, holott a kölcsönök felvételének időpontjában az összegek visszafizetésének a reális lehetősége - általa is tudottan - nem állt fenn. Önmagában a visszafizetés elmulasztása azonban a tényállásszerűséget még nem alapozza meg (BH1999. 104.). 

 

4.) Büntető jogilag nem felelős azonban a használatcikk-kereskedő, aki - tévedésbe ejtés nélkül - jóval értéken alul vásárolja meg az árut (BH1983. 392.).

<-- További információért vegye fel a kapcsolatot velem!


Közzétéve: 2022-02-08 09:19:00
Cimkék:
öröklés
hagyaték
hagyatéki ügyvéd debrecen
örökhagyó
örökös
hagyományos
meghagyás
kötelesrész
kiesés az örökségből
ági öröklés
végrendelet
polgárjog
törvényes öröklés
házastárs öröklése
élettárs öröklése
öröklés ügyvéd
öröklési ügyvéd
ügyvéd végrendelet
öröklés törvény
öröklés lemondás
ajándékozási szerződés kötelesrész
végrendelet vagy ajándékozási szerződés
ingatlan adásvétel
tulajdonilap
adásvételi szerződés
ingatlanjogi ügyvéd
ingatlan adásvételi szerződés
föld adásvétel
alkotórész
tartozék
vagyonszerzési illeték
ajándékozás
ajándékozási szerződés
ajándék visszakövetelés
ingatlan ajándékozás
ingatlan ajándékozása
ingatlan ajándékozás testvérek között
ajándékozás visszavonása
lakás ajándékozás
ajándékozási illeték ingatlan
válás menete
válás
válóper
házastársi közös vagyon
válóper ügyvéd
válás gyerek
házasság felbontása
házastársi közös vagyon megosztása
közös megegyezés válás
korlátolt felelősségű társaság
kft
kft alapítás
egyszemélyes kft
kft törzstőke
egyszemélyes kft alapítása
kft tagok
betéti társaság
beltag felelőssége
kültag felelőssége
beltag
kültag
betéti társaság kültag felelőssége
betéti társaság alapítás
lemondás az örökségről
örökség
hagyatéki eljárás ügyvéd
öröklés visszautasítás
öröklés ügyvéd debrecen
öröklés visszautasítása
hagyatéki eljárás menet
csalás
büntetőjog
tévedésbe ejtés
tévedésbe tartás
büntető ügyvéd
védő ügyvéd
csalás btk
csalás bűncselekmény
<-- Vissza a Blogokhoz