Végrendelet
Mint ahogyan azt az előző bejegyzéseimben is említettem az öröklés szabályozását a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) hetedik könyve tartalmazza, aminek az értelmében megkülönböztetünk törvényes öröklést és végintézkedésen (többek között végrendeleti) alapuló öröklést. A két típusú öröklés között az alapvető különbség az, hogy az örökhagyó halálát megelőzően végintézkedett, vagy sem. Amennyiben az örökhagyó a halálát megelőzően nem végintézkedett (a teljes hagyatékáról), akkor reá a törvényes öröklés rendje vonatkozik, amennyiben végintézkedett, úgy reá a végintézkedésen alapuló öröklés rendje vonatkozik.
Jelen tájékoztató a végintézkedési öröklés szabályozását kívánja górcső alá venni.
I. Fogalmak
Mielőtt a téma ismertetésébe bele kezdenénk az elején szükséges tisztázni, hogy mi az a végintézkedésen alapuló öröklés. Sokan keverik a végrendelettel, ugyanakkor a végintézkedés egy tágabb fogalom, ami magába foglalja:
- végrendeletet,
- az öröklési szerződést és
- a halál esetére szóló ajándékozást.
1.) Szükséges tisztázni a végintézkedés szabadságát: ami azt jelenti, hogy az örökhagyó a vagyonáról, vagy annak egy részéről szabadon rendelkezhet. Miért is? Azért mert az örökhagyót a vagyona felett megilleti a tulajdon jog és ezen belül a rendelkezési jog (a leg optimális esetben).
2.) További tisztázandó fogalom, a végrendelkezés személyesség jellege: ami azt jelenti, hogy a végintézkedési nyilatkozat a legszemélyesebb nyilatkozatok közé tartozik, vagyis képviseletet nem tűr! Így cselekvő képtelen személy nem tehet érvényesen végintézkedést. (pl. kiskorú 14 éves koráig, vagy cselekvő képtelenné nyilvánított nagykorú személy)
II. Végrendelet
1.) Mikor használják?
Ha az örökhagyó el kíván térni a törvényes örökléstől. Fontos szabály, hogy csak a hagyatékának köteles része feletti részről rendelkezhet. (Kötelesrész: a köteles rész alapjának 1/3-a)
2.) Mi az a végrendelet?
Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az öh. halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon és külsőleg az öh-tól származónak mutatkozzék. (Ptk. 7:12.§)
3.) Végrendelet Fajtái (Ptk. 7:13):
3.1.) Írásbeli végrendelet:
- Közvégrendelet
- Írásbeli magánvégrendelet:
- Saját kezűleg írott (hollográf)
- Más által írott (allográf)
3.2.) Szóbeli végrendelet: CSAK a PTK által meghatározott kivételes esetekben lehet használni.
4.) Közvégrendelet:
- Csak közjegyző előtt lehet tenni közvégrendletet.
- Alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályok irányadóak.
- Nem lehet olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja, gondnoka
- Érvénytelen a juttatás – ha a közvégrendelet tételében közreműködő személy, vagy hozzátartozója, gyámoltja, gondnokoltja javára szól
- Korlátozottan csel.képes kiskorú, és vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen csak közvégrendeletet tehet! Érvényességéhez NEM kell a törvényes képviselő és a gyámhatóság hozzájárulása
Csak közvégrendeletet tehet az a személy, aki:
- Vak
- Írástudatlan
- Olvasásra,
- Nevének aláírására képtelen személy
Írásbeli magánvégrendelet
- Csak olyan nyelven tehető, amelyen a végrendelkező ért, és amelyen írni, olvasni tud.
- Írhatja maga a végrendelkező (holográf) és más személy (allográf)
- Gépírás nem számít saját írásnak!
- Gyorsírás, jel – számjegyírás – érvénytelen!
Alaki érvényességi feltételei:
- Készítésének ideje az okiratból kitűnik
- Holográf – elejétől végéig maga írja ÉS aláírja
- Allográf – két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy a tanúk előtt magáénak ismeri el az aláírást ÉS a tanúk e minőségük feltűntetésével aláírják
- A végrendeletet aláírja és a közjegyzőnél letétbe helyezi
- Több különálló lapból álló holográf– minden lapját folyamatos sorszámozással látta el
- Több különálló lapból álló allográf – minden lapját folyamatos sorszámozással, és minden lapját aláírással (végrendelkező + 2 tanú) látták el
Tanúk:
Írásbeli magánvégrendelet tanúja nem lehet olyan személy, aki:
- A végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes
- Kiskorú, cselekvő képtelen,
- Írástudatlan
Nem kell ismerniük a végrendelet tartalmát, vagy tudni arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.
A tanú, közreműködő, vagy az ő hozzátartozójuknak rendelt juttatás érvénytelen. Kivétel: ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját maga írta és aláírta, vagy tanú esetében, ha rajta kívül még két tanú részt vett.
Közreműködő: A végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója, és aki tevékenységével a végrendelet tartalmát érdemi módon befolyásolhatja.
Szóbeli végrendelet:
Csak kivételes!
Aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, ami írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. (PK 88.)
Tanúkra ugyanazon feltételek vonatkoznak, mint az írásbelinél, DE nem feltétel, hogy írni tudjon.
Érvényességi feltétele (konjunktív):
- A végrendelkező két tanú együttes jelenlétében,
- A tanúk által értett nyelven (jelnyelven),
- Végakaratát egész terjedelemben előadja és kijelenti, hogy ez az ő végrendelete.
Végrendelet tartalma
Tipikus tartalmi elemek:
- Örökösnevezés - egy, vagy több örökös, (7:25.§)
- Örökrész meghatározása - kétség esetén egyenlő (7:26.§)
- Helyettes örökös nevezés (7:27.§)
- Kizárás az öröklésből – nem kell indokolni (7:29.§)
- Hagyományrendelés – dologi, kötelmi hagyomány (7:31.§)
- Utóhagyomány rendelés (7:32.§)
- Meghagyás (7:33.§)
Utóörökös nevezése főszabály szerint érvénytelen DE! kivételek vannak (Az elsősorban örökösnek nevezett házastárs, vagy elsősorban örökösnek nevezett leszármazó halála esetén az ő örökrészére lehet (7:28.§ (2) (3))
Növedékjog – ha az örökhagyó több örököst nevez és a tv-es öröklést kizárja, de valamelyik nevezett meghal és nincs helyettes örökös, akkor a hagyaték részére a többi örökös részesedése arányosan növekszik.
A végrendelettel ki nem merített hagyaték:
Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a fennmaradó rész tekintetében törvényes öröklésnek van helye, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy a végrendeletből más nem következik.