Válás menete
Válás menete, a válóper
Köztudott tény, hogy a házasságok közel fele válással végződik Magyarországon. A válást, más néven a házassági bontópert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza (továbbiakban: Ptk.).
A Ptk. megfogalmazása szerint a házasság megszűnésének két esete lehetséges az egyik a válás, vagy házassági bontóper, a másik pedig a házastárs halála.
Válóper és a vagyon
A hozzám segítségért forduló személyek- és a társadalom nagy számában továbbra is él az a téves elképzelés, miszerint a válóper nem más, mint, hogy a bíró egy eljárásban (válóperben) elválasztja a házastársakat és megosztja a vagyont. Ez nem így van. Ez a téves elképzelés régebben így volt, ugyanakkor a vagyon megosztása miatt a válóperek időben nagyon elhúzódtak, így a jogalkotó akképpen döntött, hogy a válóper és a házastársi közös vagyon megosztása két-, - egymástól elkülönülő - eljárás keretében tehető meg. Míg a házasság felbontását kizárólag bíróság teheti meg, tehát a házastársakat csak bíró választhatja el (válóper), addig a házastársi közös vagyon megosztásához csak abban az esetben van szükség bírósági eljárásra, ha a felek/házastársak nem tudnak megegyezni a házastársi közös vagyon megosztása tekintetében. Amennyiben a felek/házastársak meg tudnak egyezni a közös vagyonuk megosztásban, úgy akár egy ügyvéd, vagy egy közjegyző is el tudja készíteni a szükséges okiratokat.
Jelen írás a válóperrel és annak menetével foglalkozik és egy későbbi blogban fogok a házastársi közös vagyonnal és annak megosztásával foglalkozni.
Válás menete
A válásnak két típusa van az egyik az egyezséges válás, azaz a közös megegyezésen alapuló, míg a másik az egyezség nélküli válás, azaz a közös megegyezés nélküli (tényállásos bontás).
Közös megegyezésen alapuló válás:
A válásnak ez a módja gyors és viszonylag kevés konfliktussal jár. Ugyanis ebben az esetben a felek közös akarata alapján történik meg a házasság felbontása. Nincs szükség arra, hogy a felek előadják, hogy mi vezetett a házasság felbomlásához, így a bíróság a házasság magánügyi oldalát nem fogja vizsgálni.
Ebben az esetben a bíróság – ha nincs kiskorú gyermek akkor – akár az első tárgyaláson elválasztja a feleket, ha van kiskorú gyermek, akkor a bíróság a második tárgyaláson fogja a feleket elválasztani.
A közös megegyezésen alapuló válást azért hívják így, mert a feleknek az un. járulékos kérdésekben egyet értenek és ezt az egyezségüket a bíróság jóvá is hagyja.
De melyek ezek a járulékos kérdések, amelyekben a házastársaknak egyet kell érteniük?
Egyet kell érteniük, a közös kiskorú gyermekük
- szülői felügyeletének gyakorlásában (közös szülői felügyelet, vagy csak az egyik szülőt megillető szülői felügyelet),
- a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásban (a gyermekkel való kapcsolattartás időpontjai, ki mikor láthatja a gyereket?),
- a gyermek tartásában (gyermek tartásdíjának a meghatározása, ami az esetek túlnyomó részében egy havonta fizetendő fix összeg).
Továbbá egyet kell érteniük a házastársi közös lakás használatában (a házasság felbontása után a házastársak, hogyan használhatják a közös lakásukat: vagy csak az egyik felet jogosítja fel a használattal, vagy továbbra is közösen használják azt), és a házastársi tartás kérdésében (A volt házastárs tartást követelhet a másik házastárstól, ha magát önhibáján kívül nem képes eltartani.).
Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.
A bíróság minden esetben a gyermek érdekeit szem előtt tartva fogja az egyezséget elfogadni.
Egyezség nélküli, vagy közös megegyezés nélküli (tényállásos bontás):
Ha a házastársak nem tudnak megegyezni a fent említett járulékos kérdésekben, akkor a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására - az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján - nincs kilátás.
Név viselés a házasság felbontása után
A házasság megszűnése vagy érvénytelenségének megállapítása után a volt házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet tovább viselhetik. Ugyanakkor, ha ettől valamelyik fél el kíván térni, akkor azt a házasság felbontása vagy érvénytelenségének megállapítása után az anyakönyvvezetőnek bejelenti. Viszont ebben az esetben sem viselheti a volt feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.