Menu
HU | ENG

Válás menete


Válás menete

Válás menete, a válóper

 

Köztudott tény, hogy a házasságok közel fele válással végződik Magyarországon. A válást, más néven a házassági bontópert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza (továbbiakban: Ptk.). 

 

A Ptk. megfogalmazása szerint a házasság megszűnésének két esete lehetséges az egyik a válás, vagy házassági bontóper, a másik pedig a házastárs halála. 

 

Válóper és a vagyon

 

A hozzám segítségért forduló személyek- és a társadalom nagy számában továbbra is él az a téves elképzelés, miszerint a válóper nem más, mint, hogy a bíró egy eljárásban (válóperben) elválasztja a házastársakat és megosztja a vagyont. Ez nem így van. Ez a téves elképzelés régebben így volt, ugyanakkor a vagyon megosztása miatt a válóperek időben nagyon elhúzódtak, így a jogalkotó akképpen döntött, hogy a válóper és a házastársi közös vagyon megosztása két-, - egymástól elkülönülő - eljárás keretében tehető meg. Míg a házasság felbontását kizárólag bíróság teheti meg, tehát a házastársakat csak bíró választhatja el (válóper), addig a házastársi közös vagyon megosztásához csak abban az esetben van szükség bírósági eljárásra, ha a felek/házastársak nem tudnak megegyezni a házastársi közös vagyon megosztása tekintetében. Amennyiben a felek/házastársak meg tudnak egyezni a közös vagyonuk megosztásban, úgy akár egy ügyvéd, vagy egy közjegyző is el tudja készíteni a szükséges okiratokat. 

 

Jelen írás a válóperrel és annak menetével foglalkozik és egy későbbi blogban fogok a házastársi közös vagyonnal és annak megosztásával foglalkozni. 

 

Válás menete

A válásnak két típusa van az egyik az egyezséges válás, azaz a közös megegyezésen alapuló, míg a másik az egyezség nélküli válás, azaz a közös megegyezés nélküli (tényállásos bontás).

 

Közös megegyezésen alapuló válás:

A válásnak ez a módja gyors és viszonylag kevés konfliktussal jár. Ugyanis ebben az esetben a felek közös akarata alapján történik meg a házasság felbontása. Nincs szükség arra, hogy a felek előadják, hogy mi vezetett a házasság felbomlásához, így a bíróság a házasság magánügyi oldalát nem fogja vizsgálni. 

 

Ebben az esetben a bíróság – ha nincs kiskorú gyermek akkor – akár az első tárgyaláson elválasztja a feleket, ha van kiskorú gyermek, akkor a bíróság a második tárgyaláson fogja a feleket elválasztani. 

 

A közös megegyezésen alapuló válást azért hívják így, mert a feleknek az un. járulékos kérdésekben egyet értenek és ezt az egyezségüket a bíróság jóvá is hagyja. 

 

De melyek ezek a járulékos kérdések, amelyekben a házastársaknak egyet kell érteniük? 

 

Egyet kell érteniük, a közös kiskorú gyermekük 

  • szülői felügyeletének gyakorlásában (közös szülői felügyelet, vagy csak az egyik szülőt megillető szülői felügyelet),
  • a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásban (a gyermekkel való kapcsolattartás időpontjai, ki mikor láthatja a gyereket?), 
  • gyermek tartásában (gyermek tartásdíjának a meghatározása, ami az esetek túlnyomó részében egy havonta fizetendő fix összeg).

Továbbá egyet kell érteniük a házastársi közös lakás használatában (a házasság felbontása után a házastársak, hogyan használhatják a közös lakásukat: vagy csak az egyik felet jogosítja fel a használattal, vagy továbbra is közösen használják azt), és a házastársi tartás kérdésében (A volt házastárs tartást követelhet a másik házastárstól, ha magát önhibáján kívül nem képes eltartani.).

 

Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

 

A bíróság minden esetben a gyermek érdekeit szem előtt tartva fogja az egyezséget elfogadni.

 

Egyezség nélküli, vagy közös megegyezés nélküli (tényállásos bontás):

Ha a házastársak nem tudnak megegyezni a fent említett járulékos kérdésekben, akkor a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására - az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján - nincs kilátás.

 

Név viselés a házasság felbontása után

A házasság megszűnése vagy érvénytelenségének megállapítása után a volt házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet tovább viselhetik. Ugyanakkor, ha ettől valamelyik fél el kíván térni, akkor azt a házasság felbontása vagy érvénytelenségének megállapítása után az anyakönyvvezetőnek bejelenti. Viszont ebben az esetben sem viselheti a volt feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.

 

<-- További információért vegye fel a kapcsolatot velem!


Közzétéve: 2021-09-05 05:58:30
Cimkék:
öröklés
hagyaték
hagyatéki ügyvéd debrecen
örökhagyó
örökös
hagyományos
meghagyás
kötelesrész
kiesés az örökségből
ági öröklés
végrendelet
polgárjog
törvényes öröklés
házastárs öröklése
élettárs öröklése
öröklés ügyvéd
öröklési ügyvéd
ügyvéd végrendelet
öröklés törvény
öröklés lemondás
ajándékozási szerződés kötelesrész
végrendelet vagy ajándékozási szerződés
ingatlan adásvétel
tulajdonilap
adásvételi szerződés
ingatlanjogi ügyvéd
ingatlan adásvételi szerződés
föld adásvétel
alkotórész
tartozék
vagyonszerzési illeték
ajándékozás
ajándékozási szerződés
ajándék visszakövetelés
ingatlan ajándékozás
ingatlan ajándékozása
ingatlan ajándékozás testvérek között
ajándékozás visszavonása
lakás ajándékozás
ajándékozási illeték ingatlan
válás menete
válás
válóper
házastársi közös vagyon
válóper ügyvéd
válás gyerek
házasság felbontása
házastársi közös vagyon megosztása
közös megegyezés válás
korlátolt felelősségű társaság
kft
kft alapítás
egyszemélyes kft
kft törzstőke
egyszemélyes kft alapítása
kft tagok
betéti társaság
beltag felelőssége
kültag felelőssége
beltag
kültag
betéti társaság kültag felelőssége
betéti társaság alapítás
lemondás az örökségről
örökség
hagyatéki eljárás ügyvéd
öröklés visszautasítás
öröklés ügyvéd debrecen
öröklés visszautasítása
hagyatéki eljárás menet
csalás
büntetőjog
tévedésbe ejtés
tévedésbe tartás
büntető ügyvéd
védő ügyvéd
csalás btk
csalás bűncselekmény
<-- Vissza a Blogokhoz