Menu
HU | ENG

Orvosi műhiba


Orvosi műhiba

Az orvosi műhiba nem újkeletű fogalom. Bár említendő, hogy nem is jogi fogalom. Ugyanakkor mindenki - többé kevésbé - tisztában van a fogalom mögötti tényleges tartalommal (betegség -> kórház -> műtét -> orvosi hiba -> kártérítés). Ugyanakkor jogilag lényegesen nagyobb információ tartalommal bír, mint azt laikusként az emberek többsége gondolja. 

 

A bejegyzésemben néhány gondolatot kívánok ejteni az orvosi műhiba jogi megítéléséről, elsősorban laikusok (értsd. nem jogászok) számára. 

 

Az orvosi műhiba perek az angolszász jogban nagy hagyományra tekintenek vissza. Mindenki hallotta már azokat a híreket, hogy bezzeg Angliában-, vagy Amerikában több százezer-, alkalmanként millió dolláros kártérítéseket ítélt meg a bíróság. Sajnos Magyarországon ekkora kártérítési összegekről nem beszélhetünk, de elmondható, hogy a kártérítési összegek folyamatosan növekednek. 

 

De mi is az az orvosi műhiba? 

 

Az orvos (betegellátó intézmény) a beteg ellátása során megsérti az orvos szakmai írott-, vagy íratlan szabályokat és ezzel a betegnek kárt okoz. Ami az esetek túlnyomó részében abban nyilvánul meg, hogy megsérti a beteg „élet testiépség és az egészséghez való” személyiségi jogát és ebből eredően, akár vagyoni kára is keletkezhet. Vagyis arról beszélünk, hogy pl. a betegellátás során az orvos gondatlanságból nem vesz észre időben valamilyen nyilvánvaló betegséget és ezért a beteg meghal. Vagy az ellátó orvos félre diagnosztizál, felre kezel egy beteget és ebből következően például a beteg csak szövődményesen tud gyógyulni.

 

Honnan is ered az orvosi műhiba miatti kártérítési igény?

 

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy „AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani”, majd az Alaptörvény rögzíti XX. cikkében, hogy „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”, e jog érvényesülését Magyarország többek között az egészségügyi ellátás megszervezésével segíti elő. 

 

A Ptk. szabályozása ezen rendelkezésekkel összhangban került kialakításra, így kimondja a jogellenes károkozás általános tilalmát, illetve rögzíti, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. 

 

A Ptk. az orvosi műhiba perek kártérítését a szerződésen kívüli károkozás szabályainak alkalmazásával kívánja rendezni. Így a károkozó köteles megtéríteni a károsul teljes kárát úgy, mint a tapadó kárt, a következménykárt, az elmaradt vagyoni előnyt a jövedelem pótló járadékot és a tartáspótló járadékot is. 

 

A személyiségi jogok sérelmét jelenti az élet testiépség és az egészség megsértése. Akit pedig a személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni jogsértésért. 

 

A személyiségi jogok megsértésére a Ptk. kimondja, hogy a jogosult sérelemdíjat követelhet, továbbá rögzíti, hogy a jogosult a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.

 

Orvosi műhiba perek részei

 

Az orvosi műhiba perek általában két részből állnak, az első része a pernek annak megállapítására irányul, hogy az egészségügyi intézmény (orvos) ténylegesen megsértette az orvos szakmai írott-, íratlan szabályokat (természetesen a károkozó magatartás egyéb más eleminek vizsgálatával együtt) és ha igenlő a válasz, akkor a második szakaszban már annak megállapítása következik, hogy a betegnek ebből eredően mekkora vagyoni-, és/vagy nemvagyoni (sérelemdíj) kára keletkezett. 

 

Tehát az orvosi műhiba perek leglényegesebb része az első szakasz, ugyanis ez a szakasz alapozza meg a későbbi kárigény megítélhetőségét (jogalapját). Ennek a szakasznak a főszereplője az igazságügyi orvos szakértő. Zanzásítva, ha a szakértő megállapítja, hogy igen orvosi műhiba történt, akkor a beteg követelésének az alapja megalapozott, viszont, ha azt mondja (a szakvéleményében), hogy nem történt orvosi műhiba, akkor a beteg követelése sem lesz megalapozott. 

 

Így a jogi javaslatom az ilyen esetekben mindig az, hogy a per megindítása előtt készíttetni kell egy orvosi szakvéleményt (előzetes bizonyítási eljárásban), a fentiek megállapítása érdekében. Ugyanis, ha már az előzetes bizonyítási eljárásban (vagy akár egy magán szakvéleményben) megállapításra kerül, hogy nem volt orvosi hiba, akkor szinte az esetek túlnyomó részében felesleges a peres eljárás megindítani, mivel a pernyertesség esélye csekély.

 

Természetesen, ha nincs lehetősség arra, hogy előzetesen megvizsgálja az esetet orvos szakértő, akkor az a perben (bizonyítási eljárás keretében) is megtehető. 

 

Abban az eseteben, ha az orvos szakértő megállapítja, hogy orvosi hiba történt, akkor „átlép” (nem per jogilag) a peres eljárás a második szakaszában, ahol a kereseti kérelemnek megfelelően vizsgálja a bíróság a vagyoni és/vagy sérelemdíj (nem vagyoni) kárigényeket.

 

Kártérítés fajtái

 

Vagyoni kártérítés

 

A vagyoni kártérítés tekintetében a jogalkotó azt mondja, hogy „aki állít az bizonyít” így nem elegendő azt állítani, hogy a betegnek vagyoni kára keletkezett, hanem azt bizonyítani is kell. 

 

Először is azt kell bizonyítani, hogy a betegnek keletkezett (vagyoni) kára, ráadásul a kár mértékét igazolható módon kell megtenni. 

 

Szintén bizonyítandó, hogy a károkozó magatartás és a bekövetkezett kár között okozati összefüggés van. Így azt kell bizonyítani, hogy az orvos (egészségügyi intézmény) a betegellátása során elkövetett hibák miatt keletkezett a beteg kára. 

 

De mit is követelhet a beteg?

 

Főszabály szerint a teljes kárát. Ezen belül a beteg vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt; és a beteget ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

 

Ide tartozhat a teljesség igénye nélkül, a gyógyszerköltség, utazási költség, kiesett jövedelem, kórházi ruházat, gyógykezelések költségei.

 

Szintén a vagyoni kártérítés körébe tartozik a jövedelempótló járadék és a tartást pótló járadék is. Tekintettel arra, hogy a két jogintézmény ismertetése meghaladja ennek a bejegyzésnek a terjedelmét, így annyit érdemes megjegyezni, hogy a jövedelempótló járadék akkor igényelhető, ha a beteg munkaképessége a károkozás folytán csökkent, és a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el. Ekkor a kettő közötti különbözet igényelhető. A másik fordulat a tartást pótló járadék. Ez akkor igényelhető, ha a beteg meghal és ő tartásra volt kötelezett. Ekkor a tartásra jogosult igényelheti. 

 

Sérelemdíj

 

Korábban a polgári jogban nemvagyoni kártérítésként volt ismert. Ugyanakkor a Ptk. 2013. évi módosítását követően változtak a szabályozásai. A sérelemdíj iránti igény érvényesítése esetén a jogalkotó nem ró további feladatokat a beteg terhére, mivel akképpen rendelkezik, hogy ha bizonyított a beteg személyiségi jogának a megsértése, akkor jogosult sérelemdíjra. Fontos rögzíteni, hogy a mértékéről a bíróság (egyezség esetén a felek) rendelkezik. 

 

Az előző bekezdésben felmerült a személyiségi jog megsértése fordulat, de mit is jelet ez az orvosi műhibák esetében? Milyen személyiségi joga sérülhet a betegnek?

 

Ebben a körben a Ptk. fog a segítségünkre sietni. A Ptk. a nevesített személyiségi jogok között szerepelteti az „az élet, a testi épség és az egészség megsértését”. Tehát ha a beteg testi épsége egészsége megsérül, akkor joggal tarthat igényt sérelemdíj megfizetésére. 

Természetesen nem csak a nevesített személyiségi jogok vannak, hanem vannak nem nevesített személyiségi jogok is. Az orvosi műhiba perekben a legkézenfekvőbb személyiségi jog a az élet, a testi épség és az egészség, de ezen kívül más személyiségi jog is sérülhet.

 

<-- További információért vegye fel a kapcsolatot velem!


Közzétéve: 2022-11-23 05:18:41
Cimkék:
öröklés
hagyaték
hagyatéki ügyvéd debrecen
örökhagyó
örökös
hagyományos
meghagyás
kötelesrész
kiesés az örökségből
ági öröklés
végrendelet
polgárjog
törvényes öröklés
házastárs öröklése
élettárs öröklése
öröklés ügyvéd
öröklési ügyvéd
ügyvéd végrendelet
öröklés törvény
öröklés lemondás
ajándékozási szerződés kötelesrész
végrendelet vagy ajándékozási szerződés
ingatlan adásvétel
tulajdonilap
adásvételi szerződés
ingatlanjogi ügyvéd
ingatlan adásvételi szerződés
föld adásvétel
alkotórész
tartozék
vagyonszerzési illeték
ajándékozás
ajándékozási szerződés
ajándék visszakövetelés
ingatlan ajándékozás
ingatlan ajándékozása
ingatlan ajándékozás testvérek között
ajándékozás visszavonása
lakás ajándékozás
ajándékozási illeték ingatlan
válás menete
válás
válóper
házastársi közös vagyon
válóper ügyvéd
válás gyerek
házasság felbontása
házastársi közös vagyon megosztása
közös megegyezés válás
korlátolt felelősségű társaság
kft
kft alapítás
egyszemélyes kft
kft törzstőke
egyszemélyes kft alapítása
kft tagok
betéti társaság
beltag felelőssége
kültag felelőssége
beltag
kültag
betéti társaság kültag felelőssége
betéti társaság alapítás
lemondás az örökségről
örökség
hagyatéki eljárás ügyvéd
öröklés visszautasítás
öröklés ügyvéd debrecen
öröklés visszautasítása
hagyatéki eljárás menet
csalás
büntetőjog
tévedésbe ejtés
tévedésbe tartás
büntető ügyvéd
védő ügyvéd
csalás btk
csalás bűncselekmény
baleseti kártérítés
sérelemdíj
járadék
kártérítés
orvosi műhiba
<-- Vissza a Blogokhoz