Öröklésről általánosan
I. Alapfogalmak
Mielőtt a végrendelkezés szabályozásainak részleteibe belemerülnénk, előtte szükséges tisztázni azokat az alapfogalmakat, amelyek a további téma tárgyalásához szükségesek.
1. Örökhagyó: az elhunyt személy (csak természetes!), akinek a vagyonában halála miatt egyetemes jogutódlás következett be. Tehát az a személy, aki elhalálozik és akinek a halála után a vagyonáról rendelkezni kell.
2. Örökös: akinek az örökhagyó a hagyatékát, vagy annak egy meghatározott hányadát-, vagy egy bizonyos részét juttatja. Főszabály szerint bárki lehet, a lényeg, hogy legyen öröklési képessége (főszabály szerint: jogképesség)
3. Hagyományos: az örökhagyó végrendelete alapján bekövetkező különös jogutódlás. Valamely vagyontárgy tulajdonosa lesz, anélkül, hogy az örökhagyó tartozásaiért felelne.
4. Öröklés: az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes (universalis: hagyaték mint egész száll át az örökösre, aktívák + passzívák) jogutódlás
5. Hagyaték: az örökhagyó halálának pillanatában az örökösökre átszálló aktív+passzív vagyon.
Mi tartozik bele a hagyatékba?
Beletartozik:
- vagyontárgyak,
- az örökhagyó polgári jogi jellegű vagyoni jogainak és kötelezettségeinek összessége.
- tartozások, követelések
Ugyanakkor szükséges tisztázni, már az elején, hogy az örökhagyó (halálakor meglévő) vagyona nem egyenlő a hagyatékkal, ugyanis nem örökölhető az örökhagyó:
- joga a nyugdíjra, táppénzre,
- öh. személyhez fűződő joga,
- tartásra vonatkozó jogosultság
- életbiztosítás
6. Meghagyás: Meghagyással az örökhagyó végrendeletében valamely hagyatékban részesülő személyt (örököst vagy hagyományost) kötelezettséggel terhel. (szakítva a korábbi szabályozással: kikényszeríthető)
Például:
a.) Az örökhagyó házastársát jelöli ki egész hagyatéka örököséül, meghagyja ugyanakkor, hogy a házastársa köteles az örökhagyó szüleinek síremléket állítani és az örökhagyó első házasságából származó lányának diplomája megszerzéséig rendszeres havi támogatást biztosítani.
b.) Az örökhagyó házastársát jelöli ki egész hagyatéka örököséül, meghagyja ugyanakkor, hogy a házastársa évente több alkalommal mondasson szentmisét az Öh. emlékére.
7. Kötelesrész: Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Mértéke: (tiszta hagyaték + ingyenes adomány) 1/3-a
II. Öröklés
Ahogyan azt az alapfogalmak résznél kifejtettem Örökös – akinek az örökhagyó a hagyatékát, vagy annak egy meghatározott hányadát-, vagy egy bizonyos részét juttatja. Főszabály szerint bárki lehet (Természetes személy és nem természetes személy is), a lényeg, hogy legyen öröklési képessége (főszabály szerint: jogképesség)
1. Öröklési képesség, vagy öröklési feltételek
Csak akkor örökölhet bárki, ha
- az örökhagyó meghalt,
- az örökösnek van öröklési képessége, illetve szerzőképessége,
- az örökös túlélte az örökhagyót
- az örökös nem esett ki az öröklésből
1.1. Kiesés az öröklésből
Az előzőek alapján egyértelmű, hogy aki kiesik az öröklésből az nem örökölhet. De a kérdés az, hogy ki az, aki az öröklésből kiesettnek minősül a magyar jog szerint. Az öröklés szabályozása a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk. ) hetedik könyve szabályozza, az alábbiak szerint (7:4.§)
Kiesik az öröklésből:
- Aki az örökhagyó előtt meghal
- Aki érdemtelen
- Akit az örökhagyó kizárt,
- Akit az örökhagyó kitagadott
- Aki lemondott az öröklésről
- Aki visszautasította az örökséget
1.1.1. Lemondás
Lemondás az öröklésről még az örökhagyó életében lehetséges, ahol az örökhagyó és az örökös között létrejön egy írásbeli lemondási szerződés. A jövőbeli örökös lemondhat valamelyik másik örökös javára. Fontos megjegyezni, hogy valakinek a javára lemondani, csak akkor lehet, ha akinek a javára történik meg a lemondás annak is örökösnek kell lenni.
A lemondás lehet ingyenes, visszterhes, vagy csak meghatározott vagyontárgyakról is le lehet mondani.
Miről lehet lemondani?
- Kötelesrészről, ebben az esetben az örökös jogosul a tv-es örökrészre,
- ha az öröklésről mond le, akkor az magába foglal minden
Gyakran keverik a visszautasítással, de a lemondás és a visszautasítás nem ugyan az
1.1.2. Visszautasítás
Nem összekeverendő a lemondással, ugyanis örökséget visszautasítani, csak az örökhagyó halálát követően lehet, amire a hagyatéki eljárás keretében kerülhet sor.
Másik eltérés, hogy örökséget visszautasítani, csak az egészet lehet, kivéve: ha a hagyaték mezőgazdasági tevékenység gyakorlásával jár, melyet foglalkozásszerűen nem gyakorol!
1.1.3. Kizárás
Az Örökhagyó végrendeletben / végintézkedésben kizárhatja a tv-es örököst / örökösöket az öröklésből. Ami lehet egyik oldalról
- hallgatólagos: Egyszerűen kihagyja a törvényes örököst a végrendeletéből / végintézkedéséből. Nem juttat számára semmit.
- Kifejezett: Az örökhagyó a végrendeletében / végintézkedésében kifejezetten megjeleníti, hogy kihagyja a törvényes örökösét, azaz nem juttat számára semmit
1.1.4. Kitagadás
Kitagadni az örökségből csak végrendeletben / végintézkedésben lehetséges. Ha az örökhagyó végrendeletben / végintézkedésben kitagad valakit a kötelesrészből, akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát is megjelöli.
1.1.5. Érdemtelenség
Ami egyben kitagadási ok is!
A Ptk. 7:6.§ értelmében az a személy érdemtelen az öröklésre, aki:
- aki az örökhagyó életére tört
- aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte
- aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.
Ugyanakkor a Ptk., ismeri a megbocsátás intézményét, ami annyit jelent, hogy az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta. Ekkor az örökös igényt tarthat a kötelesrészre.