Menu
HU | ENG

Öröklésről általánosan


Öröklésről általánosan

I. Alapfogalmak

Mielőtt a végrendelkezés szabályozásainak részleteibe belemerülnénk, előtte szükséges tisztázni azokat az alapfogalmakat, amelyek a további téma tárgyalásához szükségesek. 

 

1. Örökhagyó: az elhunyt személy (csak természetes!), akinek a vagyonában halála miatt egyetemes jogutódlás következett be. Tehát az a személy, aki elhalálozik és akinek a halála után a vagyonáról rendelkezni kell. 

2. Örökös: akinek az örökhagyó a hagyatékát, vagy annak egy meghatározott hányadát-, vagy egy bizonyos részét juttatja. Főszabály szerint bárki lehet, a lényeg, hogy legyen öröklési képessége (főszabály szerint: jogképesség) 

3. Hagyományos: az örökhagyó végrendelete alapján bekövetkező különös jogutódlás. Valamely vagyontárgy tulajdonosa lesz, anélkül, hogy az örökhagyó tartozásaiért felelne.

4. Öröklés: az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes (universalis: hagyaték mint egész száll át az örökösre, aktívák + passzívák) jogutódlás

5. Hagyaték: az örökhagyó halálának pillanatában az örökösökre átszálló aktív+passzív vagyon. 

Mi tartozik bele a hagyatékba?

Beletartozik:

  • vagyontárgyak,
  • az örökhagyó polgári jogi jellegű vagyoni jogainak és kötelezettségeinek összessége.
  • tartozások, követelések

Ugyanakkor szükséges tisztázni, már az elején, hogy az örökhagyó (halálakor meglévő) vagyona nem egyenlő a hagyatékkal, ugyanis nem örökölhető az örökhagyó:

  • joga a nyugdíjra, táppénzre,
  • öh. személyhez fűződő joga,
  • tartásra vonatkozó jogosultság
  • életbiztosítás

6. Meghagyás: Meghagyással az örökhagyó végrendeletében valamely hagyatékban részesülő személyt (örököst vagy hagyományost) kötelezettséggel terhel. (szakítva a korábbi szabályozással: kikényszeríthető)

Például:

a.) Az örökhagyó házastársát jelöli ki egész hagyatéka örököséül, meghagyja ugyanakkor, hogy a házastársa köteles az örökhagyó szüleinek síremléket állítani és az örökhagyó első házasságából származó lányának diplomája megszerzéséig rendszeres havi támogatást biztosítani. 

b.) Az örökhagyó házastársát jelöli ki egész hagyatéka örököséül, meghagyja ugyanakkor, hogy a házastársa évente több alkalommal mondasson szentmisét az Öh. emlékére. 

7. Kötelesrész: Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Mértéke: (tiszta hagyaték + ingyenes adomány) 1/3-a

 

II. Öröklés

Ahogyan azt az alapfogalmak résznél kifejtettem Örökös – akinek az örökhagyó a hagyatékát, vagy annak egy meghatározott hányadát-, vagy egy bizonyos részét juttatja. Főszabály szerint bárki lehet (Természetes személy és nem természetes személy is), a lényeg, hogy legyen öröklési képessége (főszabály szerint: jogképesség) 

1.     Öröklési képesség, vagy öröklési feltételek

Csak akkor örökölhet bárki, ha 

  • az örökhagyó meghalt, 
  • az örökösnek van öröklési képessége, illetve szerzőképessége, 
  • az örökös túlélte az örökhagyót
  • az örökös nem esett ki az öröklésből

1.1. Kiesés az öröklésből

Az előzőek alapján egyértelmű, hogy aki kiesik az öröklésből az nem örökölhet. De a kérdés az, hogy ki az, aki az öröklésből kiesettnek minősül a magyar jog szerint. Az öröklés szabályozása a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk. ) hetedik könyve szabályozza, az alábbiak szerint (7:4.§)

Kiesik az öröklésből:

  • Aki az örökhagyó előtt meghal
  • Aki érdemtelen
  • Akit az örökhagyó kizárt, 
  • Akit az örökhagyó kitagadott
  • Aki lemondott az öröklésről
  • Aki visszautasította az örökséget

 

1.1.1. Lemondás

Lemondás az öröklésről még az örökhagyó életében lehetséges, ahol az örökhagyó és az örökös között létrejön egy írásbeli lemondási szerződés. A jövőbeli örökös lemondhat valamelyik másik örökös javára. Fontos megjegyezni, hogy valakinek a javára lemondani, csak akkor lehet, ha akinek a javára történik meg a lemondás annak is örökösnek kell lenni. 

A lemondás lehet ingyenes, visszterhes, vagy csak meghatározott vagyontárgyakról is le lehet mondani. 

Miről lehet lemondani? 

  • Kötelesrészről, ebben az esetben az örökös jogosul a tv-es örökrészre, 
  • ha az öröklésről mond le, akkor az magába foglal minden

Gyakran keverik a visszautasítással, de a lemondás és a visszautasítás nem ugyan az

 

1.1.2. Visszautasítás

Nem összekeverendő a lemondással, ugyanis örökséget visszautasítani, csak az örökhagyó halálát követően lehet, amire a hagyatéki eljárás keretében kerülhet sor. 

Másik eltérés, hogy örökséget visszautasítani, csak az egészet lehet, kivéve: ha a hagyaték mezőgazdasági tevékenység gyakorlásával jár, melyet foglalkozásszerűen nem gyakorol!

 

1.1.3. Kizárás

Az Örökhagyó végrendeletben / végintézkedésben kizárhatja a tv-es örököst / örökösöket az öröklésből. Ami lehet egyik oldalról 

  • hallgatólagos: Egyszerűen kihagyja a törvényes örököst a végrendeletéből / végintézkedéséből. Nem juttat számára semmit. 
  • Kifejezett: Az örökhagyó a végrendeletében / végintézkedésében kifejezetten megjeleníti, hogy kihagyja a törvényes örökösét, azaz nem juttat számára semmit

1.1.4. Kitagadás

Kitagadni az örökségből csak végrendeletben / végintézkedésben lehetséges. Ha az örökhagyó végrendeletben / végintézkedésben kitagad valakit a kötelesrészből, akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát is megjelöli. 

 

1.1.5. Érdemtelenség

Ami egyben kitagadási ok is! 

A Ptk. 7:6.§ értelmében az a személy érdemtelen az öröklésre, aki: 

  • aki az örökhagyó életére tört
  • aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte
  • aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

Ugyanakkor a Ptk., ismeri a megbocsátás intézményét, ami annyit jelent, hogy az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta. Ekkor az örökös igényt tarthat a kötelesrészre.

 

<-- További információért vegye fel a kapcsolatot velem!

További információért kérem tekintse meg a témában készített videó felvételemet:

Közzétéve: 2021-07-11 14:21:22
Cimkék:
öröklés
hagyaték
hagyatéki ügyvéd debrecen
örökhagyó
örökös
hagyományos
meghagyás
kötelesrész
kiesés az örökségből
ági öröklés
végrendelet
polgárjog
törvényes öröklés
házastárs öröklése
élettárs öröklése
öröklés ügyvéd
öröklési ügyvéd
ügyvéd végrendelet
öröklés törvény
öröklés lemondás
ajándékozási szerződés kötelesrész
végrendelet vagy ajándékozási szerződés
ingatlan adásvétel
tulajdonilap
adásvételi szerződés
ingatlanjogi ügyvéd
ingatlan adásvételi szerződés
föld adásvétel
alkotórész
tartozék
vagyonszerzési illeték
ajándékozás
ajándékozási szerződés
ajándék visszakövetelés
ingatlan ajándékozás
ingatlan ajándékozása
ingatlan ajándékozás testvérek között
ajándékozás visszavonása
lakás ajándékozás
ajándékozási illeték ingatlan
válás menete
válás
válóper
házastársi közös vagyon
válóper ügyvéd
válás gyerek
házasság felbontása
házastársi közös vagyon megosztása
közös megegyezés válás
korlátolt felelősségű társaság
kft
kft alapítás
egyszemélyes kft
kft törzstőke
egyszemélyes kft alapítása
kft tagok
betéti társaság
beltag felelőssége
kültag felelőssége
beltag
kültag
betéti társaság kültag felelőssége
betéti társaság alapítás
lemondás az örökségről
örökség
hagyatéki eljárás ügyvéd
öröklés visszautasítás
öröklés ügyvéd debrecen
öröklés visszautasítása
hagyatéki eljárás menet
csalás
büntetőjog
tévedésbe ejtés
tévedésbe tartás
büntető ügyvéd
védő ügyvéd
csalás btk
csalás bűncselekmény
<-- Vissza a Blogokhoz