Menu
HU | ENG

Betéti Társaság-, röviden Bt.-ről általánosan (alapítása, működése, szervezetei)


Betéti Társaság-, röviden Bt.-ről általánosan (alapítása, működése, szervezetei)

Betéti Társaság-, röviden Bt.-ről általánosan

(alapítása, működése, szervezetei)

 

A Betéti Társaság ma az egyik legkedveltebb, leggyakrabban alakított gazdasági társaság. A korábbi szabályozásoktól eltérően a Betéti Társaság jogi személy.  

 

Mint a gazdasági társaságoknál már megszokhattuk, így a Betéti Társaságoknál sem különbözik a jogszabályi háttér, ami többek között a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

és a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.).

 

Jelen bejegyzés elsősorban a laikusok (értsd: nem jogász) számára készült azzal a céllal, hogy érthetően mondjam el, hogy mi az a Betéti Társaság, hogyan működik, mire kell figyelni az alapításnál. 

 

A tagok a Társasági szerződésben arra vállalnak felelősséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységéhez szükséges hozzájárulást teljesítik, legalább egy taggal (beltag) kell rendelkezni, akinek a felelőssége a társaság tartozásaiért korlátlan, a többi beltaggal együtt egyetemleges, és mögöttes. Továbbá legalább egy taggal (kültag) kell rendelkeznie, aki a társaság tartozásaiért nem tartozik helytállási kötelezettséggel, azaz a felelőssége korlátolt.

 

I. Felelősség

 

Már az elején szükséges tisztázni, hogy a Bt. tartozásaiért elsősorban maga a társaság tartozik, felelősséggel és kimondható, hogy amíg a társaság vagyona fedezi a tartozásait, addig a tagi (vagyoni) felelősség kérdése nem kerül elő.  Viszont, ha a társaság vagyona nem elegendő a hitelezői tartozások kifizetése, akkor a tagok felelősségének kérdése előkerül, mégpedig oly módon, mint ahogyan azt fent említettem a 

1. Beltag felelőssége korlátlanmögöttes és egyetemleges, míg a kültag felelőssége korlátolt.

 

A fenti bejegyzés további magyarázatra szorul, ugyanis egy laikus ember számára talán nem egyértelmű a fenti megállapítások. Így a felelősségek tekintetében az alábbiak szolgáljanak többlet információul.

 

Korlátlan: a beltag a teljes vagyonával felel, ha a társaság vagyona nem elegendő a hitelezői követelések kielégítésre.

 

Egyetemleges: A hitelezők bármelyik beltaggal szemben felléphetnek a követelésük érvényesítése érdekében.

 

Mögöttes: kielégítési sorrend: először a társaság vagyonából kell megfizetni a hitelezői követeléseket, ha a társaság vagyona nem elegendő a hitelezői követelések kielégítésére, akkor a beltagok vagyonából kell azt megtenni.

 

2. Kültag felelőssége

 

Főszabály szerint a kültag felelőssége korlátozott, ami azt jelenti, hogy a társaság kötelezettségeiért nem köteles helytállni, csak a vagyoni betétje szolgáltatására köteles a társasággal szemben. Továbbá a társaság hitelezőivel szembeni helytállása, a felosztott társasági vagyonból őt megillető rész erejéig felel.

 

II. Betéti Társaság alapítása

 

A Bt. létesítő okiratának a neve Társasági Szerződés, ebben a dokumentumban kell szabályozni a társaság működésével kapcsolatos fontosabb kérdéseket, amelyek a következők: 

 

Bt. cégneve és székhelye. A cégnév (Teljes cégnév [Vezérszó, Társasági forma, Főtevékenység, ami nem kötelező], Rövidített név [Vezérszó, Társasági forma]) esetében ügyelni kell a névkizárólagosságra (különbözön a neve más társaságoktól), a névvalódiságra(nevében csak a valóságnak megfelelő adatok, tények szerepelhetnek) és a névszabatosságra (figyelni kell nyelvhelyességre és a magyar nyelv helyesírási szabályaira)

 

Tagok, neve (cégneve), lakóhelye (székhelye)

 

Bt. tevékenységei, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván;

 

Jegyzett tőke, az egyes tagok vagyoni hozzájárulása, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módja és ideje;

 

Képviselet, a cégjegyzés módja;

 

Első vezető tisztségviselők, illetve, ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve -könyvvizsgáló, akkor az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló neve (lakóhelye, székhelye) 

 

Bt. működésének időtartama, ha a társaságot határozott időre alapítják;

 

A kötelező tartalmi elemeken kívül a továbbiakat kell tartalmazza:

 

Tovább társulás tilalma: Sem a társaság, sem pedig annak beltagja(i) nem lehet más társaság korlátlanul felelős tagja. 

 

Kiskorú és egyéni vállalkozó sem lehet a beltagja

 

A Tv. nem határoz meg tőke minimumot: ugyanis elegendő a korlátlan helytállás a hitelezői érdekek kielégítésre.

 

Vagyoni hozzájárulás: lehet vagyoni és nem vagyoni is (apport) , akár lehet tisztán apporttal is alapítani

 

Személyes közreműködés mértékét

 

Meg kell határozni a beltag és a kültag vagyoni hozzájárulásának a mértékét és módját

 

III. A Bt. szervezeti felépítése

 

1.Taggyűlés

 

A Betéti Társaság taggyűlésének a szabályozása szempontjából nincs az az éles elhatárolás, mint a Kft. Rt. esetében. Sőt szintén nincs éles elhatárolás a Legfőbb szerv (taggyűlés) és a vezető tisztségviselő hatásköre között.  Ugyanakkor néhány szabályozás reá is vonatkozik úgy mint, hogy:

 

Eljárási szabályok nélkül jogosult összejönni, döntéseket hozni, továbbá minden tagnak van szavazati joga, ami persze főszabályként azonos, ugyanakkor ettől eltérhetnek a felek. De lenni kell minden tagnak legalább egy szavazatának. 

 

Fontos tisztázni, hogy bár a kültag felelőssége eltér a beltag felelősségétől, de ez nem azt jeleni, hogy a kültag esetlegesen „alacsonyabb rendű” tag lenne, mint a beltag, sőt a kültag teljes jogú tag, ugyan olyan jogok illetik meg, mint a beltagot.

 

A taggyűlés egyszerű szótöbbséggel hozza a döntéseit. Kivéve: ha a Társasági szerződés ¾-es szótöbbséget ír elő. 

 

Szintén eltérés a fentiektől, hogy a taggyűlés egyhangú szavazat szükséges: átalakulás, egyesülés, szétválás, jogutód nélküli megszűnés esetén, továbbá minden olyan cselekménynél, amikor a Társasági szerződés módosítása szükséges, ugyanis minden tagnak alá kell írnia a módosítást. 

 

2.Ügyvezetés, képviselet:

 

A Ptk. a következő szabályt rögzíti, „A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője„ (főszabály)

Kivéve: a Beltag hiánya esetén, vagy ha a társaság tagjainak száma egy főre csökken és az az egy fő a kültag, akkor 6 hónapon belül a beltagot pótolni kell, és ez idő alatt az ügyvezetést a kültagnak kell ellátni. Amennyiben a pótlásra nem kerül sor, úgy a nyilvántartó bíróság felügyelő biztost rendel ki.

 

Mivel a szabályozás diszpozitív, így attól a tagok akár el is térhetnek és megválaszthatják a kültagot is ügyvezetőnek. Megjegyzendő, hogy a Ptk. 2022.01.01. napján történt módosítás egyértelművé tette, hogy a kültag is lehet ügyvezető.

<-- További információért vegye fel a kapcsolatot velem!

További információért kérem tekintse meg a témában készített videó felvételemet:

Közzétéve: 2022-01-22 05:34:46
Cimkék:
öröklés
hagyaték
hagyatéki ügyvéd debrecen
örökhagyó
örökös
hagyományos
meghagyás
kötelesrész
kiesés az örökségből
ági öröklés
végrendelet
polgárjog
törvényes öröklés
házastárs öröklése
élettárs öröklése
öröklés ügyvéd
öröklési ügyvéd
ügyvéd végrendelet
öröklés törvény
öröklés lemondás
ajándékozási szerződés kötelesrész
végrendelet vagy ajándékozási szerződés
ingatlan adásvétel
tulajdonilap
adásvételi szerződés
ingatlanjogi ügyvéd
ingatlan adásvételi szerződés
föld adásvétel
alkotórész
tartozék
vagyonszerzési illeték
ajándékozás
ajándékozási szerződés
ajándék visszakövetelés
ingatlan ajándékozás
ingatlan ajándékozása
ingatlan ajándékozás testvérek között
ajándékozás visszavonása
lakás ajándékozás
ajándékozási illeték ingatlan
válás menete
válás
válóper
házastársi közös vagyon
válóper ügyvéd
válás gyerek
házasság felbontása
házastársi közös vagyon megosztása
közös megegyezés válás
korlátolt felelősségű társaság
kft
kft alapítás
egyszemélyes kft
kft törzstőke
egyszemélyes kft alapítása
kft tagok
betéti társaság
beltag felelőssége
kültag felelőssége
beltag
kültag
betéti társaság kültag felelőssége
betéti társaság alapítás
lemondás az örökségről
örökség
hagyatéki eljárás ügyvéd
öröklés visszautasítás
öröklés ügyvéd debrecen
öröklés visszautasítása
hagyatéki eljárás menet
csalás
büntetőjog
tévedésbe ejtés
tévedésbe tartás
büntető ügyvéd
védő ügyvéd
csalás btk
csalás bűncselekmény
<-- Vissza a Blogokhoz