Baleseti kártérítés

Baleset bekövetkezése önmagában egy szörnyű helyzetet idéz elő. Gondoljunk csak bele, a baleset következtében megsérülhet a balesetet szenvedő személy testi épsége, másrészről a balesetet szenvedő fél vagyoni és nem vagyoni kára (sérelemdíj) is keletkezhet. 

 

A hozzám segítségért forduló ügyfeleim gyakran nem tudják, hogy egy baleset bekövetkeztekor mihez van joguk, mit -, mennyit-, és kitől követelhetnek? Ebben a bejegyzésemben a fenti kérdést járom körbe. 

 

Mindenekelőtt tisztázandó, hogy a balesetben vétlen személy kártérítési igénnyel fordulhat a balesetet okozó fél felé.

 

Ki okozta a balesetet?

 

Fontos tisztázni a követelések jogalapját, vagyis bizonyítani szükséges, hogy ki a felelős a baleset bekövetkezéséért. pl. egy közlekedési balesetben az eljáró hatóság (Szabálysértési Hatóság, vagy a Bíróság) dönt arról, hogy ki a felelős a baleset bekövetkezéséért. Munkaügyi baleset estében szintén a bíróság dönt a felelősség kérdéséről. Tehát tudni kell ki okozta a balesetet ugyanis, ha ez a nagyon fontos tény nincs tisztázva, akkor a balesetet szenvedő fél nem fogja tudni azt, hogy a követelését kivel szemben kell érvényesítse. 

 

Mit követelhet a balesetet szenvedő fél?

 

Amennyiben tisztázott az, hogy ki okozta-, ki a felelős a baleset bekövetkeztéséért, akkor nyílik meg a lehetőség arra, hogy a balesetben vétlen félnek követelései legyen. De melyek ezek a követelések?

Mindenki azonnal tudja a választ, hogy kártérítés. Ez valóban így is van, ugyanakkor a kártérítés elég összetett jogintézmény. Elmondható, hogy alapjában két típusú kárkövetelésünk lehet. Az egyik a vagyoni kártérítés, míg a másik a sérelemdíj, amit korábban nem vagyoni kártérítésként ismert a jogi szakma. 

 

Vagyoni kártérítés

 

Amennyiben bizonyított, hogy ki a baleset okozója, akkor van lehetőség a vagyoni kártérítésre. Ugyanakkor a jog további feladatot ró a balesetet szenvedő vétlen félre, amelyek a következők. 

 

Először is azt kell bizonyítani, hogy a balesetet szenvedő vétlen félnek vagyoni kára keletkezett, továbbá ennek mértékét igazolható módon. 

 

Az előzőekben említettem, hogy bizonyítani kell azt, hogy ki okozta a balesetet, de azt is bizonyítani kell, hogy a baleset okozója azt jogellenesen okozta.

 

Szintén bizonyítandó, hogy a károkozó magatartás és a bekövetkezett kár között okozati összefüggés van. Így azt kell bizonyítani, hogy a baleset bekövetkezése miatt keletkezett a balesetben vétlen fél kára. 

 

De mit is követelhet a balesetet szenvedő fél?

 

Főszabály szerint a teljes kárát. Ezen belül a balesetet szenvedő vétlen fél vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt; és a balesetet szenvedő vétlen felet ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

 

Ide tartozik a jövedelempótló járadék és az tartást pótló járadék is. Tekintettel arra, hogy a két jogintézmény ismertetése meghaladja ennek a bejegyzésnek a terjedelmét, így annyit érdemes megjegyezni, hogy a jövedelempótló járadék akkor igényelhető, ha a károsul (balesetben vétlen fél) munkaképessége a károkozás folytán csökkent, és a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el. Ekkor a kettő közötti különbözet igényelhető. A másik fordulat a tartást pótló járadék. Ez akkor igényelhető, ha a baleset során a vétlen fél meghal és ő tartásra volt kötelezett. Ekkor a tartásra jogosult igényelheti. 

 

Sérelemdíj

 

Korábban a polgári jogban nemvagyoni kártérítésként volt ismert. Ugyanakkor a Ptk. 2013. évi módosítását követően változtak a szabályozásai. A sérelemdíj iránti igény érvényesítése esetén a jogalkotó nem ró további feladatokat a balesetben vétlen fél számára, mivel akképpen rendelkezik, hogy ha bizonyított a balesetben vétlen fél személyiségi jogának a megsértése, akkor jogosult sérelemdíjra. Fontos rögzíteni, hogy a mértékéről a bíróság (egyezség esetén a felek) rendelkezik. 

 

Az előző bekezdésben felmerült a személyiségi jog megsértése fordulat, de mit is jelet ez a baleseti kártérítés kérdésében? Milyen személyiségi joga sérülhet a baleset során a vétlen félnek? 

Ebben a körben a Ptk. fog a segítségünkre sietni. A Ptk. a nevesített személyiségi jogok között szerepelteti az „az élet, a testi épség és az egészség megsértését”. Tehát ha a balesteben vétlen fél testi épsége egészsége megsérül, akkor joggal tarthat igényt sérelemdíj megfizetésére.