Menu
HU | ENG

Baleseti kártérítés


Baleseti kártérítés

Baleset bekövetkezése önmagában egy szörnyű helyzetet idéz elő. Gondoljunk csak bele, a baleset következtében megsérülhet a balesetet szenvedő személy testi épsége, másrészről a balesetet szenvedő fél vagyoni és nem vagyoni kára (sérelemdíj) is keletkezhet. 

 

A hozzám segítségért forduló ügyfeleim gyakran nem tudják, hogy egy baleset bekövetkeztekor mihez van joguk, mit -, mennyit-, és kitől követelhetnek? Ebben a bejegyzésemben a fenti kérdést járom körbe. 

 

Mindenekelőtt tisztázandó, hogy a balesetben vétlen személy kártérítési igénnyel fordulhat a balesetet okozó fél felé.

 

Ki okozta a balesetet?

 

Fontos tisztázni a követelések jogalapját, vagyis bizonyítani szükséges, hogy ki a felelős a baleset bekövetkezéséért. pl. egy közlekedési balesetben az eljáró hatóság (Szabálysértési Hatóság, vagy a Bíróság) dönt arról, hogy ki a felelős a baleset bekövetkezéséért. Munkaügyi baleset estében szintén a bíróság dönt a felelősség kérdéséről. Tehát tudni kell ki okozta a balesetet ugyanis, ha ez a nagyon fontos tény nincs tisztázva, akkor a balesetet szenvedő fél nem fogja tudni azt, hogy a követelését kivel szemben kell érvényesítse. 

 

Mit követelhet a balesetet szenvedő fél?

 

Amennyiben tisztázott az, hogy ki okozta-, ki a felelős a baleset bekövetkeztéséért, akkor nyílik meg a lehetőség arra, hogy a balesetben vétlen félnek követelései legyen. De melyek ezek a követelések?

Mindenki azonnal tudja a választ, hogy kártérítés. Ez valóban így is van, ugyanakkor a kártérítés elég összetett jogintézmény. Elmondható, hogy alapjában két típusú kárkövetelésünk lehet. Az egyik a vagyoni kártérítés, míg a másik a sérelemdíj, amit korábban nem vagyoni kártérítésként ismert a jogi szakma. 

 

Vagyoni kártérítés

 

Amennyiben bizonyított, hogy ki a baleset okozója, akkor van lehetőség a vagyoni kártérítésre. Ugyanakkor a jog további feladatot ró a balesetet szenvedő vétlen félre, amelyek a következők. 

 

Először is azt kell bizonyítani, hogy a balesetet szenvedő vétlen félnek vagyoni kára keletkezett, továbbá ennek mértékét igazolható módon. 

 

Az előzőekben említettem, hogy bizonyítani kell azt, hogy ki okozta a balesetet, de azt is bizonyítani kell, hogy a baleset okozója azt jogellenesen okozta.

 

Szintén bizonyítandó, hogy a károkozó magatartás és a bekövetkezett kár között okozati összefüggés van. Így azt kell bizonyítani, hogy a baleset bekövetkezése miatt keletkezett a balesetben vétlen fél kára. 

 

De mit is követelhet a balesetet szenvedő fél?

 

Főszabály szerint a teljes kárát. Ezen belül a balesetet szenvedő vétlen fél vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt; és a balesetet szenvedő vétlen felet ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

 

Ide tartozik a jövedelempótló járadék és az tartást pótló járadék is. Tekintettel arra, hogy a két jogintézmény ismertetése meghaladja ennek a bejegyzésnek a terjedelmét, így annyit érdemes megjegyezni, hogy a jövedelempótló járadék akkor igényelhető, ha a károsul (balesetben vétlen fél) munkaképessége a károkozás folytán csökkent, és a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el. Ekkor a kettő közötti különbözet igényelhető. A másik fordulat a tartást pótló járadék. Ez akkor igényelhető, ha a baleset során a vétlen fél meghal és ő tartásra volt kötelezett. Ekkor a tartásra jogosult igényelheti. 

 

Sérelemdíj

 

Korábban a polgári jogban nemvagyoni kártérítésként volt ismert. Ugyanakkor a Ptk. 2013. évi módosítását követően változtak a szabályozásai. A sérelemdíj iránti igény érvényesítése esetén a jogalkotó nem ró további feladatokat a balesetben vétlen fél számára, mivel akképpen rendelkezik, hogy ha bizonyított a balesetben vétlen fél személyiségi jogának a megsértése, akkor jogosult sérelemdíjra. Fontos rögzíteni, hogy a mértékéről a bíróság (egyezség esetén a felek) rendelkezik. 

 

Az előző bekezdésben felmerült a személyiségi jog megsértése fordulat, de mit is jelet ez a baleseti kártérítés kérdésében? Milyen személyiségi joga sérülhet a baleset során a vétlen félnek? 

Ebben a körben a Ptk. fog a segítségünkre sietni. A Ptk. a nevesített személyiségi jogok között szerepelteti az „az élet, a testi épség és az egészség megsértését”. Tehát ha a balesteben vétlen fél testi épsége egészsége megsérül, akkor joggal tarthat igényt sérelemdíj megfizetésére. 

<-- További információért vegye fel a kapcsolatot velem!


Közzétéve: 2022-11-22 10:39:39
Cimkék:
öröklés
hagyaték
hagyatéki ügyvéd debrecen
örökhagyó
örökös
hagyományos
meghagyás
kötelesrész
kiesés az örökségből
ági öröklés
végrendelet
polgárjog
törvényes öröklés
házastárs öröklése
élettárs öröklése
öröklés ügyvéd
öröklési ügyvéd
ügyvéd végrendelet
öröklés törvény
öröklés lemondás
ajándékozási szerződés kötelesrész
végrendelet vagy ajándékozási szerződés
ingatlan adásvétel
tulajdonilap
adásvételi szerződés
ingatlanjogi ügyvéd
ingatlan adásvételi szerződés
föld adásvétel
alkotórész
tartozék
vagyonszerzési illeték
ajándékozás
ajándékozási szerződés
ajándék visszakövetelés
ingatlan ajándékozás
ingatlan ajándékozása
ingatlan ajándékozás testvérek között
ajándékozás visszavonása
lakás ajándékozás
ajándékozási illeték ingatlan
válás menete
válás
válóper
házastársi közös vagyon
válóper ügyvéd
válás gyerek
házasság felbontása
házastársi közös vagyon megosztása
közös megegyezés válás
korlátolt felelősségű társaság
kft
kft alapítás
egyszemélyes kft
kft törzstőke
egyszemélyes kft alapítása
kft tagok
betéti társaság
beltag felelőssége
kültag felelőssége
beltag
kültag
betéti társaság kültag felelőssége
betéti társaság alapítás
lemondás az örökségről
örökség
hagyatéki eljárás ügyvéd
öröklés visszautasítás
öröklés ügyvéd debrecen
öröklés visszautasítása
hagyatéki eljárás menet
csalás
büntetőjog
tévedésbe ejtés
tévedésbe tartás
büntető ügyvéd
védő ügyvéd
csalás btk
csalás bűncselekmény
baleseti kártérítés
sérelemdíj
járadék
kártérítés
orvosi műhiba
<-- Vissza a Blogokhoz